TÁMOGATÁSOK

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek

• segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
• hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás, vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
• a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),
• halmozottan fogyatékos, hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek a hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és még más, a fenti fogyatékosságok valamelyikében is szenved, és állapota tartósan, vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65%-a abban az esetben, ha

• segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
• hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás, vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
• a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),
• halmozottan fogyatékos, ami azt jelenti, hogy a fentiekben meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, vagy hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és a fentiekben megjelölt egyéb fogyatékossága is van.
  További feltétel, hogy állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, valamint önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Abban az esetben is az öregségi nyugdíj mindenkori 80%-a a támogatás mértéke, ha

• értelmi fogyatékos és értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás, vagy szülési trauma következménye, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű,
• mozgásszervi fogyatékos és mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli.

További feltétel, hogy a súlyosan (értelmi és mozgásszervi) fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. A fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága bírálja el.

Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.

A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fogyatékossági támogatást a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága folyósítja.

A fogyatékossági támogatás igénylésének rendje

A fogyatékossági támogatást a 141/2000./VIII.9./ Kormányrendelet melléklete szerinti nyomtatványon lehet igényelni a 18 év feletti, súlyosan fogyatékos személy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságánál.
A nyomtatvány beszerezhető a fogyatékos személyeket tömörítő civil szervezeteknél, érdekvédelmi szervezeteknél. A nyomtatványért fizetni nem kell, azt térítésmentesen bocsátják a fogyatékos személyek rendelkezésére.

A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, két évnél nem régebbi szakorvosi véleménnyel, aki kitölti a 4/2000./II. 25./ egészségügyi miniszteri rendelet melléklapja szerinti "Orvosi beutaló az OEP OOSZI orvosi Bizottsághoz, a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése és a keresőképtelenség felülbírálata céljából" megnevezésű nyomtatványt, melyen nyilatkozik arról is, hogy a fogyatékossági támogatást igénylő személy önálló életvitelre képes e, vagy folyamatosan mások segítségére szorul.
A háziorvos a támogatást igénylő személyt további vizsgálatra utasíthatja.

A fogyatékossági támogatás igénylése iránti eljárás az igénybejelentésnek és az orvosi beutalónak a beadásával indul meg, a törvényben meghatározott ügyintézési határidő ettől a naptól kezdődik.

A fogyatékossági támogatás megítélése ügyében az elsőfokú határozatot az igény benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni, melynek egy példányát az igénylő kézhez kapja.

Ha az igénylő a határozattal nem ért egyet, fellebezéssel élhet a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, mely szerv az OOSZI II: fokú Orvosi Bizottságánál ismételten megvizsgáltatja a támogatást igénylőt, majd a vizsgálat alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz II. fokon határozatot.
Ha az igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, akkor egy éven belül ismételt vizsgálatra csak állapotrosszabbodás esetén van lehetőség, amit megfelelő orvosi igazolással kell alátámasztani. Az állapotrosszabbodás címén indított eljárás a továbbiakban azonos a rendes eljárásra vonatkozóan elmondottakat.

A fogyatékossági támogatást a xy folyósítja. Amennyiben a fogyatékossági támogatásban részesülő személy egybefüggően három hónapnál hosszabb időt külföldön tölt, ezt a támogatást folyósító szervnél be kell jelentenie, mivel ez esetben a támogatás folyósítása szünetel.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállását - ha az OOSZI Orvosi Bizottsága a szakvéleményben mást nem javasol - ötévente vizsgálják felül. Vannak olyan visszafordíthatatlan állapotok, amikor az Orvosi Bizottság véglegesnek minősíti az igénylő állapotát, ilyen esetben természetesen felülvizsgálatra nem kerül sor.

Fontos tudni, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személynek a támogatás feltételeit érintő körülményei megváltoznak (pl. egészségi állapotában jelentős javulás áll be), úgy a támogatásban részesülő (vagy gondnoka) ezt a tényt köteles a támogatást folyósító szervnek 15 napon belül bejelenteni.

Ha a fogyatékossági támogatás iránti igényt elbírálták, és a támogatást megállapították, a megállapítás időpontjától függetlenül a fogyatékossági támogatás az igény benyújtásának napjától jár. (Ez azonban nem lehet 2001. július 1-jét megelőző nap.)

Fogyatékos eltartottak utáni családi adókedvezmény

Magasabb összegű családi adókedvezmény vehető igénybe a súlyosan fogyatékos eltartott esetében. Súlyosan fogyatékos az a személy, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő személy is, abban a háztartásban, ahol ellátásáról folyamatosan gondoskodnak.
A fogyatékos eltartott személy esetében a családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, akinek a részére a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják.
A rokkantsági járadékban részesülő eltartott után járó kedvezményt az eltartott ellátásáról folyamatosan gondoskodó és vele egy háztartásban élők egyike érvényesítheti akkor, ha az adóbevallásában az eltartott magánszemély adóazonosító jelét, vagy természetes azonosítóit feltünteti. (A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény)

Fogyatékos személyek adókedvezménye

Adózás szempontjából súlyosan fogyatékos személynek tekinthető az, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő betegségekben szenved, vagy rokkantsági járadékban részesül.
A kedvezményt a súlyosan fogyatékos személy a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból vonhatja le. Az adókedvezmény az önálló, nem önálló, vagy egyéb jogcímen megszerzett összevonás alá eső jövedelmek utáni adóból is megilleti a súlyosan fogyatékos személyt.
A súlyosan fogyatékos személy köteles orvosi igazolást kérni, amelyet köteles megőrizni. Amennyiben az állapota végleges, és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, úgy nem kell a következő adóévben új igazolást kérnie.
Az egészségkárosodás minősítése a 87/1983. (XII.27.) MT rendelet, a 15/1990. (IV.23.) SZEM rendelet és a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet alapján történik. (A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII: törvény)

Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében, gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre.

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon:

• a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú,
• a rendszeres szociális segélyben részesülő 67%-os munkaképesség-csökkent személy, illetve a vakok személyi járadékában részesülő személy,
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
• a sorkatonai családi segélyben részesülő,
• a központi szociális segélyben részesülő rokkantsági járadékos
• az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
• az, aki után szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A települési önkormányzat képviselő-testülete a fentiekben felsorolt jogosultakon kívül méltányosságból annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

A települési önkormányzat jegyzője normatív alapon közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg 1 év időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

Az igazolványt a jogosult állandó lakhelye szerint illetékes jegyző állítja ki.
(1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról.)

Gyermekgondozási segély tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A szociális és családügyi miniszter - méltányossági jogkörében eljárva - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapíthatja a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha

• a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
• az egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható.

Megállapíthatja, illetve meghosszabíthatja

• a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozhatók,
• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet

• a gyermek másfél éves koráig nem folytathat,
• a gyermek másfél éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

• rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, továbbá a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt,
• olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
• előzetes letartóztatásban van, illetve a szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyermekgondozási támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy

• a gyermek másfél évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
• az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.

Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése. A szülőnek, a gyámnak, nem jár gyermekgondozási segély a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára. Amennyiben a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni. Az ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.

Az ellátás iránti igényt:

• ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,
• ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, úgy az,
• egyéb esetekben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár (MEP), illetőleg ennek kirendeltsége bírálja el.

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról)

Fogyatékos gyermekek tankötelezettsége, oktatása

Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába, vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést, oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermek szülője gyermeke állandó lakhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-, vagy más fogyatékos gyermek olyan nevelési, oktatási intézménybe íratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési- oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. Ha a tanuló a tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, a szakértői véleményben meg kell határozni - a tankötelezettség fennállása alatt - a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését. A képzési kötelezettség idejének meghosszabításáról a szakértői bizottság dönt.
(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)

Emelt összegű családi pótlék

A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegű családi pótlékra jogosult a vér szerinti, illetve az örökbefogadó szülő, a szülővel együttélő házastárs, a nevelőszülő, a gyám.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek?

• az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (17/1990.(V.8.) SZEM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul (egyes betegségekben a betegség súlyossági foka a döntő tényező, amelyet szakorvos állapít meg).

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító kórházi gyermekszakorvos adhat az erre szolgáló formanyomtatványon. (Például idegrendszeri elváltozásoknál, neurológus, mozgásszervi betegségekben orthopéd szakorvos, hangképzési betegségekben pulmonológus, szellemi elmaradottság esetén gyermekpszichiáter stb.).
A formanyomtatványok beszerezhetők a családi pótlékot folyósító szerveknél.

A magasabb összegű családi pótlékot az OEP Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárai, a Területi Államháztartási Hivatalok (TÁH), illetőleg a munkáltató családtámogatási kifizetőhelyei állapítják meg és folyósítják.
A magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, vagy a súlyos fogyatékosság fennállását igazolják (de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig). Ha a fogyatékosság, vagy a betegség továbbra is fennáll, akkor a szakorvosi kontroll folyamán kitöltött újabb igazolás alapján hosszabítható, folyamatosan igényelhető.
Késedelmes igénybenyújtás esetén, ha a súlyos fogyatékosság vagy betegség igazolhatóan, már korábban is megállapítható volt, visszamenőleg két hónappal lehet igényelni a magasabb összegű családi pótlékot.